2013. december 11., szerda

Bárány


A két rajzrészlet között megbújó írásjel a bárány. Ahogy a művelt angol írná: v proud!

2013. december 1., vasárnap

Hanuka

Vallásilag is multikulti öblünkben volt Hanukakor gyertyagyújtás. A lányokkal elmentünk, hogy lássanak más vallásokat is, próbáltam magyarázni nekik. Juli az esemény kapcsán ezt tanulta meg:
"A ropi bácsi meggyújtotta a fényeket."

2013. november 25., hétfő

Juli beszél

Folyamatosan, mindig, be nem áll a szája.
Mostani kedvenc mondatunk: Kérek mangó szárítót!
A megoldás egy étel:)

2013. november 14., csütörtök

Szobatisztaság

Julit elkapta a lendület és hirtelen bugyi viselő lett. Napközben már jól működik a dolog, a délutáni és az éjszakai alváshoz még kell a biztonság. A pelenkafogyasztás azért láthatóan visszaeesett.

2013. november 2., szombat

Piros

"Mikor megyünk taxival? - kérdezte Anna."
Juli mesél az Anna, PetiGergő (ahogy ő hívja őket) könyvből. APG-ből elég jó vagyok már, de taxi talán csak egyszer kerül szóba. Úgyhogy a háta mögött belestem, mit is olvas. A képen ott volt a híres piros kocsi és akkor rájöttem. 
Hongkongban a taxik pirosak.

2013. október 20., vasárnap

Nagyon nőnek

Napok óta készülök a lányokról írni, mert nagyon sokat ügyesedtek, okosodtak mostanság. Vagy csak én vettem most észre? Ami egyértelmű jel, abszolút működő nap volt, hogy hármasban (plusz ovis barátokkal és anyukáikkal) elmentünk az Ocean Parkba (állatkert+vidámpark egyben, egész napos, pörgös, nagyon izgalmas program).


Juliról mindig is tudtuk, hogy nagyon pozitív életszemléletű személyiség. Ezt mostanság megerősíti azzal, hogy többször közli: De jó nekem!
Nagyon sokat beszél, már mindent elmond, amit szeretne. Eljött a nagyon apás korszaka, minden bajra, bánatra csak apa jó. A bölcsibe könnyedén beszokott, elhozatalkor viszont sír. Nem azért, mert nem akar eljönni, hanem mert nagyon elfárad. Elénekli az ABCD-t, köszön, számol tízig és már tud néhány dalt (kedvencem: Csinku, csinku, little star) angolul.
A dackorszak sokkal enyhébb nála, mint Borinál volt. Ha elkapja egy hiszti, elég könnyen ki lehet mozdítani belőle.


Bori megint okosodott egy nagyot, most derült ki, hogy angolul már sok mindent tud.
Crystal barátnőm vette észre, hogy 25-ig már biztosan számol angolul.
Nagyon érdekli, hogy hol van Magyarország, hol van Hongkong (miért lakunk itt). Ez elvezetett oda, hogy elkezdtük megbeszélni a kontinenseket. Erre ma elénekelt egy, az oviban tanult dalt, ami a kontinensekről szól. Gyorsan megtanultuk hozzá a magyar párjukat.
A hongkongi metrók hol a föld alatt, hol fölötte mennek. A föld fölött lévőket vonatnak hívjuk. Bori viszont mindegyiket vonatnak hívja, ezen néha elvitatkozgatunk. A metróállomásokon mindig bemondják, hogy "The train to XY is arriving". Bori közölte is velem, hogy "Látod, hogy vonat és nem metró? Azt mondta, hogy train."
Nagyon sokat bír, már inkább nem alszik, mint alszik délután. Pénteken végig gyalogolta az Ocean Parkot,  majd késő délután még beugrottunk Gyuri munkahelyére. Összességében majdnem 12 órát mentünk, hiszti nélkül. Hazafele aludt csak el a buszon.
És anyás lett, ezt nagyon értékelem:) 

2013. szeptember 26., csütörtök

Ma mondták

Juli: Mikor befejeztem ezt, PetiGergőt olvasok.

Bori: Én nem akarok meghalni. Anya, mindig veled szeretnék lenni.
E: Még sokáig együtt leszünk.
Bori: Mindig.
Erre már nem tudtam mit mondani.

2013. szeptember 22., vasárnap

Szupertájfun

Juli egy T8-as tájfun riasztást tartott méltónak arra, hogy a bilit rendeltetésszerűen használja. Remélem, hamarosan tájfun nélkül is menni fog.

2013. szeptember 20., péntek

2013. szeptember 9., hétfő

Juli bölcsis

Múlt héten kezdte a playgroupot, szeptemberben heti háromszor, októbertől már ötször jár. A múlt héten volt a beszoktatás, ma már ott hagytam. Eredetileg másfél órára, de amikor visszamentem leskelődni az óvónénije azt mondta, hogy még ráhúzhatok. Így aztán ma végig maradt. Ami két óra. Nagyon büszkék  vagyunk rá, mert angol környezetben állja meg a helyét.

2013. augusztus 29., csütörtök

Juli két éves, Bori négy éves volt egy hónapja

Kezdjük Borival, az időrend kedvéért.
 Önarckép, az oviban készült.

Négy éves, július elején otthon megmérték, így tudok adatokkal is szolgálni: 16 kg és 106 cm. A itteni játszóházban is meg lehet mérni, mostanság már inkább 108 cm körül van.
Sokat ügyesedett, önállósodott ebben az évben, az egyedül öltözködés már régóta nem kérdés és mivel növeszti a haját a fésülködés sem. Számos hajcsattal lehet csak a sűrű haját feltűzni. Egyre bátrabban és biztosabban mászik fel a játszótéri játékokon magasra. A mászás élménye pillanatnyilag kiüti a csúszdát és a hintát is.
Nagyon sokat rajzol, "ír", már tud néhány betűt. Magyarul és angolul tud 20-ig számolni. Már nem versként mondja el a számokat. Változatlanul nagyon szereti a meséket, este mindig "elolvas" egy könyvet, egyedül.
A magyarországi nyaraláskor mindenre emlékezett. Helyekre, emberekre. Egyetlen egy dolgot nem említett, ez a lakásunk. Ha elmentünk a ház előtt, szóba sem hozta, én sem. Amikor visszjöttünk Hongkongba, akkor mondta először, hogy szeretne a bordó ajtós lakásunkba menni. Én meg nagy naívan azt hittem, hogy mennyivel jobb a gyereknek, ha nem megy vissza a régi lakásunkba és nem zavarodik attól össze, hogy hol is lakik. Ma már úgy látom, hogy jobb lenne nekik, ha Budapesten a saját lakásunkban lakhatnánk. Ez is egy tanulság.
Bár a dackorszak véget ért, Bori azért igencsak sokszor harcban áll a világgal. Legalábbis a szüleivel. Julit nagyon szereti, de sok tekintetben még mindig féltékeny. Ezek leginkább nagyon egyszerű dolgok pl.: attól hisztizni kezd, ha nem ő csúszik le esőre a csúszdán, hanem Juli.
Ő a mediterrán gyerekünk, éjszaka a légkondizott szobában hosszú ujjú pizsamában, nyakig betakarva alszik.


Juli két éves. Ahogy már Borinál is megállapítottuk, nekünk nem a születéstől egy éves korig eltelt idő volt tele döbbentesen sok változással, hanem a második év. Ezt Julinál is így látjuk. Sokat nőtt, július elején 11 kg és 86 cm volt. Itt megmérték a bölcsi miatt; 11,2 kg és 88 cm.
Végre van egy kis félelemérzete, ahol júniusban még lazán jött-ment, lecsúszott, most már óvatosabb. Azt azért nem lehet mondani, hogy nagyon óvatos lenne, de javult.
Hihetetlenül kedves és udvarias. Mindig kérek szépent mond, mindent megköszön. A nagyon udvarias máz azért egy akaratos gyereket takar, vicces, ahogy elordítja magát: Kérek szépen (hatásszünet) CUMIT!
Sokat ölelget, sokszor mondja, hogy mennyire szeret, apát, anyát, Borit, nagyszülőket, állatokat. A babakocsiban ülő, fekvő kisbabákhoz mindig odamegy és megsimogatja őket.
Ő is nagyon szereti a könyveket, szeret rajzolni, gyurmázni. Nagyon szereti a zenét, szeret táncolni. Néha nézzük a Varázsfuvolát, természetesen Papagénó a kedvence. Mostanság gyorsított Varázsfuvit tartunk, csak azt nézzük, ahol a Papagénó van. Innen van a kérdés: Papagénó testvére hóól van? (Kiről is van szó?:)
A sárkányok változatlanul a kedvencei, Süsü mellé bejött egy új sárkány, vagyis sárkánylány: Mesélj sárkányról, Shrekről! Ez a mondat napi tízszer legalább elhangzik. Este is mindig el kell mesélni neki, hogyan találkozott a szamár és a sárkánylány.
Bár elüldögél a bilin, szobatisztaság ügyében még sehol nem tart.
Magyarországon járt két hetet Borival együtt oviba, jövő héten itt is elkezdi a bölcsit (playgroup). Már nagyon várja, saját magával folytat ilyen dialógusokat: Hova megyünk? Oviba.
A budapesti tartózkodás és az ovi hatására elkezdett mondatokban beszélni, mint látszik. Tegnap pl. ezt mondta: Szeretnék kiszállni, mert befejeztem reggelit!
Nem nagyigényű, amíg készülődtünk a szülinapjára és megkérdeztük, hogy mit szeretne, ezeket a válaszokat kaptuk: Cseresznyét. Áfonyát. Uuuborkát.
Nagyon jószívű, ha Bori azon hisztizik, hogy Juli valamelyik dolga kellene neki, Juli egyszercsak megszólal: Tessék, Bori.
Ő a norvég gyerekünk. Abban a bizonyos éjszakára légkondival hűtött szobában egy pelenkában, kitakarva alszik. Viszont, a budapesti nyaralás óta jól alszik. 






2013. július 20., szombat

Az első vőjelölt

Bori, tegnap este az ágyban: Anya, szeretnék Neked valamit mondani. A Milán lesz az én férjem.

Sajnos ahelyett, hogy megkérdeztem volna, hogy Milán beleegyeztett-e a döntésbe, elkezdtem nevetni. Így most nem tudom, hogy a döntéshez a jövendő férj mit szól. A játszótéren kénytelen leszek beszélni a szüleivel...

2013. július 1., hétfő

Bori mondta

"Ennek  a fele sem tréfa lehet!" - Iszonyatos esőben bandukoltunk a buszmegállóba, esőkabát és esernyő alatt is átázott mindenünk.

"Képzeld, Anya, este jött egy nagymama. Mert amikor alszom, mindig történik valami.

2013. június 28., péntek

Juli 22 hónapos

 Mindig ilyen mosolygós.

Az újdonság, hogy elkezdett egyszerű mondatokat mondani, pl. Bori alszik, Anna mérges. Ez utóbbi nem ismerős, hanem az Anna, Peti, Gergő könyvek egyik főhőse. APG második fénykorát éli nálunk. Alapvetően Juli is könyvrajongó lett. Nem tudom, hogy ez magától is így alakult volna-e, de mivel mindenben Borit másolja (legfontosabb mondata az "Én is!"), így olvasni is szeret. Magáról már "én"-ként beszél, elkezdte a személyes névmások használatát.
Énekelget, mondókákat mond, már többet felismerhetően. Magyarul és angolul tud számokat tízig, nem mindig sorban, néha kimarad egy-egy, de ami megvan az érhető. 
Nagyon szereti, ha mesélünk neki, mostanság a sláger történet arról szól, hogy a sárkányhajó fesztiválon hogyan ijedt meg a főtér színpadán táncoló sárkányoktól. 
Szeret rajzolni, festeni, a Borival együtt, hosszasan tud az építőkockákból tornyokat építeni. Próbálkozik az önálló öltözéssel. Kedvenc meséje a Tádé (Mazsola és Tádé).
Változatlanul ő a vagányabb, veszélyesebb gyerekünk. Aki leesik a székről a kompkikötő várótermében, aki kiskanalat dob a párátlanítóba (kiszedhetetlenül, de a gép működik, akkor meg kit érdekel?), aki a tengerbe dobja az itatós poharát. 
És bár mindenhol elalszik, 

 a saját ágyában változatlanul nem egy nagy alvó.

2013. június 14., péntek

Apák napja

Az angolszászok az anyák napjához hasonlóan az apák napját is megünneplik, ugyanolyan súllyal. Ami szerintem tök jó, miért is nincs ez otthon is?
Úgyhogy ma az oviban volt apák napja (hivatalosan vasárnap lesz a nap). Gyuri ma ezért szabadságon volt, ő vitte Borit, aztán együtt voltak az oviban, ahol volt sok apa-lánya játék, kapott apák napi ajándékokat. 
Aztán az ovisok folytatták napi programjukat - ma volt foci az ovival -, a sport végén pedig együtt vártuk Borit, aki tökéletesen boldog volt, hogy Gyuri érte is ment. Meg is állapítottuk, hogy kell ilyen máskor is, hivatalos apák napjától függetlenül.

2013. június 5., szerda

Juli és a szobatisztaság

Lassan ennek is eljön az ideje. Van már bilije, nagyon szereti is, üldögél rajta, de ennyiben marad a dolog. Viszont, nagyon szeret pucér fenékkel rohangálni (itt már nagyon meleg van) és hát, itt-ott tócsák jelzik Júlia útját. Én meg járok a nyomában a felmosóval.
Mára eljutott oda, hogy miután a padlón elhelyezte az esedékes tócsát és boldog "pisi" felkiáltással ezt az emberiség tudtára is adta, elrobogott a fürdőszobába, kihozta a felmosófejet és feltakarított maga után. 
Végülis ez is fejlődés, nem?

2013. május 28., kedd

Juli 21 hónapos

És kissé beteg, úgyhogy holnap először eljutunk egy gyerekorvoshoz. A gyerekorvos már szakellátás, az alapellátást itt a háziorvos végzi kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 
Amúgy, belépett a "mi ez? mi ez?" korszakba, állandóan kérdez. Megtanulta Boritól, hogy azt kell mondani: mesélj! Beáll elém két babával, nyújtja az egyiket és közli a varázsszót. Mesélni mostanság két dologról kell: 1. zsiráf (a makói komp újságján láttunk egy zsiráfcsaládot egy ház körül, nagyon megmaradt), 2. mammut (Jégkorszak mese miatt).
Viccesen szed fel mindent a körülötte lévő nagyoktól: "nézd csak, hurrá" (ha megjön az apjuk).
Sokat néz könyvet, sokat rajzol, szeret gyurmázni. Ezek persze nem tartanak hosszú ideig, de érdeklik. Bori mostanra lett ideális testvére, szeretgeti, dédelgeti, becézgeti a kisebbet. Juli amúgy a kedvesebb, jószívűbb, könnyebben ad át dolgokat, könnyebb az osztozkodásról meggyőzni.
Az oviban reggel ő is leveszi a cipőjét és megy be a gyerekekkel könyvet olvasni. Kisebb-nagyobb meggyőzések árán jön csak el. Kindermusikon változatlanul nagyon aktív, meg amúgy is. Egyhelyben üldögélésről szó sem lehet, mert "kiszáll, kimegy, kelj fel" (mondja ez utóbbit nekem). Kissé rettegek a 15 órás hazaúttól, ahol 5 perc után közölni fogja velem, hogy "kiszáll".
Szőke ciklon, édes, mosolygós kis manó, de nagy veszedelem. Erős az akarata, mennek már a hisztik, a terrible twos a mi gyerekeinknél azt jelenti, hogy a dackorszak két évig tart, másféltől három és fél éves korig. Bori pont kijött belőle, legalább nem egyszerre nyomják.

2013. május 27., hétfő

Smoothie

Az éve híre -  Bori elkezdett smoothie-t inni. Azaz gyümölcsöt visz be a szervezetébe.
Persze szín alapján válogat, a piros és lila gyümölcsös smoothie jöhet csak, de abból minden nap egy-kettő. Előre látom, hogy hazautunk bőröndjei mivel lesznek tele.

2013. május 1., szerda

Kirándulás

Indul az út felfelé.

Az első, igazi, amit Bori az elejétől a végéig gyalogolt. Pedig nem volt könnyű.
Egy kilátóhoz mentünk fel, az itteni hegyek pedig meredekek. Sokat kellett lépcsőzni, volt, hogy vízmosáson, sziklákon mentünk fel, olyan helyeken, ahol a downhill (terep?) bicajosok szeretnek lefelé menni. Találkoztunk is eggyel útközben, aki csákánnyal épp a tökéletes ugratókat ásta az útba. 
Juli lefelé elaludt a hátamon, Bori viszont jött. A nagy aktivitásban biztos Szofi barátnője is sokat segített, aki szintén szinte végig gyalogolt. 
A kilátóból látszott egész Discovery Bay, a tenger, vitorlásokkal, érkező komppal, szóval megérte, valószínűleg megyünk máskor is. Az egész túra másfél óra volt, kifejezetten gyerekeknek. A nagy mászást nagy ebéd és nagy alvás követte, az egész család részéről.

2013. április 29., hétfő

A nagylány

Bori, tegnap este fürdéskor:

Kezd egyre nagyobb pocakom lenni. Kezd egyre nagyobb cicim lenni. Kezdek növekedni Apa, ezt úgy mondják.

2013. április 28., vasárnap

Juli 20 hónapos


Sokat ügyesedett mostanság. Lelkesen ragasztgat matricákat, már egyedül le tudja őket szedni a ragasztó papírról. Nagyon szeret rajzolni, színezni és szívesen lapozgatja a könyveket. A mesekönyvek rajzait már mind tudja, ha kérem, hogy mutasson meg valamit, hiba nélkül rámutat.
Sokat beszél, már mindent el tud mondani, amit szeretne. Még mindig szavakat mond, de ezekkel pillanatnyilag nagyon jól elkommunikál. Mondogat már angol szavakat, kedvence a no. Kezdődik a dackorszak. És tényleg, erősen az akarata és ezt egyre jobban érezteti.
Az iii (igen) helyett bejött a jjó, mindet ezzel nyugtáz. Nagyon sok állat nevét tudja és pár hete vettük észre, hogy sok gyerekdalt is tud. Ha nem folytatod elég gyorsan, mondja a következő sor szavait. Jókedvű, vidám, sokat és sokfélét eszik. Nem jól alvó, sokszor felriad éjszaka, néha hajnali háromkor közli, hogy tej (azaz ide vele már). 
Kezd csajosodni (mondjuk egy übercsaj nővér mellett nem nehéz), ha valami csinos ruhát adunk rá, nagy, örömteli rohangálásba kezd, pörög-forog. A kindermusikon változatlanul a hihetetlenül aktív, a tanár néni kérdéseire már yes, no-val válaszol. 
Az utcán viszont lusta, a babakocsit már sokszor nem is visszük (mert ott a "kiszáll" a kedvenc szava), dombról lefele megy is a gyaloglás, fölfele viszont hamar beáll az ember elé és jön a "visz".


2013. április 22., hétfő

Ocean Park

Mivel már jó ideje tombol nálunk a Táncoló talpak őrület, úgy éreztük itt az ideje, hogy felkeressünk Hongkong egyik nevezetességét, az Ocean Parkot. 
Bori előkészületeiről csak annyit, hogy előző nap arról is meg lehetett győzni, hogy aludjon egyet délután, illetve ébredés után rögtön azon kezdett el gondolkozni, hogy milyen ruhát is vegyen fel, amikor Topival (császárpingvin, a film főhőse) fog találkozni. 
Az Ocean Park amúgy egy állatkertbe oltott vidámpark, egy nap alatt bejárhatatlan. Így elsősorban a pingvineknél jártunk,


aztán megnéztük az fókákat is, voltunk pandáknál

és megnéztük a hihetetlenül nagy akváriumot, tele kisebb-nagyobb halakkal, rájákkal, kisebb cápákkal.

Gyuri útközben egy kicsit lelépett, hogy felfedezze a vidámparki részt, hullámvasútazott egyet-kettőt.
Mindenképpen vissza fogunk menni, nem csak a gyerekeknek, a felnőtteknek is nagy élmény!

(Bocsánat a képek minőségéért, természetesen vittünk fényképezőt, csak épp a memóriakártya maradt itthon. Úgyhogy ezek telefonnal készültek.)

2013. április 8., hétfő

Bori nő

Mindkét értelemben, nagyon nagy lett és nagyon csajszi.
Nagyon sok mindent megért, láthatóan egyre összetettebb a gondolkodása. Pl.: Csipkerózsika ujját megszúrja a rokka, Csingiling (egy másik, modernebb mesehős) is megszúrja az ujját az iránytű tűjével. Bori kérdése, hogy Csingiling miért csak azt mondja, hogy auu és miért nem alszik el?

A változatlanul tomboló rózsaszín korszakban egy kis repedés keletkezett, mostanság felvesz egy piros pólót is. A csajos vonalat erősíti egy szintelen körömlakk adományozása. Erre azután szántam rá magam, miután a rózsaszín kiemelő tollal festette ki a körmeit. Növeszti a haját, most már hajlandó csatot beletenni, akár kettőt is. Állandóan az izgatja, hogy mikor lesz akkora, mint én és egyáltalán mikor lesz ő menyasszony. Bejelentette, hogy egy gyereke lesz, akit Csingilingnek fognak hivni.

Mostani kedvencek:
Még akkor neki izélte, mikor bölcsőben rengette (Hej Vargáné káposztát főz)

Az apai nagymama megtanitotta, hogy melyik a fodormenta, így bármerre járunk, mindig megmutatja, hogy melyik növény a fodormenta.

Ma a játszótéren, hazaindulás előtt, anyai nagymama húzná a zokniját. 
B: Ne, anya adja fel!
Nagymama:  Jó, úgy tűnik én egy gonosz személy vagyok.
B: A nagymama miért gonosz szemét?
 

2013. március 29., péntek

Juli 19 hónapos


A második gyerek sanyarú sorsa, tegnap teljesen elfelejtettem, hogy hófordulója van.
Szóval, Juli 19 hónapos volt tegnap. Ilyen vidám, jókedélyű gyerek nappal, az éjszakái khm, khm, nem az az erőssége.
Fut, szalad, felmászik mindenhova. Már nem lehet számba venni, hogy miket mond, mert mindent. Amit érdemes megemlíteni: a Boji és a Juji. Mostanra szokta meg a helperünket, aki szokott rá vigyázni, Mylinet (Myli, Julinál).
Szüszü a kedvenc meséje, nagyon szereti a könyveket, itt Boribon, illetve a Cini-Cini Muzsika az éllovas, kedvenc dala: A part aaa (Juli előadásában). Nagyon szeret rajzolni, ha Bori hozza megmutatni, hogy mit rajzolt, akkor ő is hozza a papírját. Biztos azt gondolja, hogy ezt így kell.
Szeret motorozni, a lejtőn (amiből itt van elég) felkapja a lábát, hátradől és repeszt. Azaz repesztene, ha galád anyja el nem kapná.
Véget ért a tápszer (=pász), helyette tejet kap. Szójatejet, mert úgy látjuk, hogy a tehéntejet nem bírja. Aztán ezt kinövi (reméljük) vagy nem. Változatlanul mindent megeszik.
Ma esti okossága: üldögélnek a kanapén, a nagymama elmondja neki József Attilától az Altatót. Juli lemászik a kanapéról, berobog a gyerekszobába és leszedi a könyvespolcról az Altatót.



2013. március 14., csütörtök

Új napirend

Bori hétfő óta nem alszik délutánonként. A hétvégén még nagyokat aludt, hétfő óta semmit. És jól van. És sokkal kiegyensúlyozottabb és vidámabb, mint az elmúlt hetekben bármikor. Hát így.

Itt van tőle néhány mondat:

Szétrobbantak, mint a verebek. (Tűzijátékot nézett épp.)
Anya, tedd le a telefont, mert ásítógörcsöt kapok.
Úristen, de szépen süt a Nap!



2013. március 8., péntek

Betegek

Nagyon mázlisták vagyunk, a betegségek nálunk eddig egy-egy náthában merültek ki, azt is udvariasan külön intézték a lányok. Az antibiotikumot hírből sem ismerték.
Ez a jó gyakorlat megváltozott. Bori hazahozott az oviból valami szuperjó vírust, sok nap lázzal, köhögéssel. Aztán Juli is elkapta két napja, még egy kicsit feljavította, így az elmúlt éjjel a három hűtőfürdő rekordját állítottuk be. És eljött az antibiotikum is.
A családorvosunk pedig kezdi unni a képünket, mert a héten háromszor voltunk nála. Persze lehet, hogy inkább örül, mert tetemes pénzt hagytunk ott.

2013. február 28., csütörtök

Juli másfél éves

A jó evő és nem olyan jó alvó gyerekünk. Amennyivel jobban eszik Borinál, annyival rosszabbul alszik. 
Élevő, minden jöhet, eddig egyedül a mákosgubát nem kérte. Hongkong étel szempontjából aranybánya, mindig van minden, görögdinnye, papaya, főtt kukorica, brokkoli, ezek most nagyon bejönnek neki.
Jön-megy, nagyon elfoglalt, mostanság a kedvencei a matricás könyvek, 1. beragaszt (szülői segítséggel), 2. kiszed és átragaszt, padlóra ragaszt stb. 
Kezd énekelni, a kindermusikon igen aktív. Ott elpakolja a játékokat, itthon ennek jelét sem adja. Hiába énekeljük neki a kindemusikról megszokott játék pakolóst dalt. Énekli velünk, majd távozik. 
Elkezdtünk családilag úszni járni vasárnap reggelenként. Nagyon élvezi (Borival együtt) alig lehet lila szájjal a vízből kihúzni.
Sokat beszél, leginkább babanyelven, de már egy-két szótaggal mindent elmond. 
anya, apa, mama 
isz - inni kér
kez - fogd meg a kezét (és nyújtja is)
i - igen
nem - na ez rögtön megy:)
toás - tojás
szüszü - Süsü
És persze még sok más van, de ezeket használja a legtöbbet.
Mondja, ha van a pelusban valami, a biliben inkább beleáll.

Sok állathangot tud, kedvencünk a szamár, Juli szamara ugyanis ezt mondja: ái, ái, ái.

2013. február 7., csütörtök

Alvás, első mondat

Mivel itt van egy nagymama, Bori pedig délután nem hajlandó a saját ágyban aludni, más megoldás nem maradt, csak a kanapé a nappaliban. Bori viszont ismét bizonyította, hogy nagy alvó, tegnap átaludta ahogy hárman mászkáltunk körülötte, Juli néha ordított, én pedig a tesómmal beszéltem.

Juli ma az arcomba tolta egy babáját és közölte: Baba pusz.
Kapott. És a Juli is.

2013. január 31., csütörtök

Sétány meg az idő

Tegnap újra itt jártunk,

úgyhogy csináltam róluk megint képet. Igaz, most csak telefonnal. Ennyit változtak október óta:


2013. január 28., hétfő

Juli 17 hónapos



Most jött el az ideje, hogy rendesen alszik. Ezzel hirtelen mi is kipihentebbek lettünk.
Nagyon mozgékony, korán kezdett járni, és már hónapok óta szalad is. Muzikális, járunk Kindermusikra, ahol lehet zenére szaladgálni, táncolni, mindenféle eszközzel hangokat csiholni, nagyon élvezi. 
Ahogy itt megtanultam kétféle gyerek van, walking or talking. Juli egyértelműen az első, azt korán kezdte, a beszéddel lassabban halad. Ápa, aja, Bj (=Bori), busz, vísz (=víz), autó, hoppá, ott, oda és sok-sok szó eleje vagy vége (pl.: pa=lámpa) a repertoár. 
Mindent és önállóan eszik, Hongkongnak hála annyi görögdinnyét és cseresznyét, amennyit csak akar.
Bori minden poénján kacag, Boritól eltanulta, hogy olvasni kell, ő is állandóan könyvekkel járkál. Próbál énekelni. 
Nagyon-nagyon anyás, ha itthon hagyom nagy  a bömbölés. Akkor is, ha Gyuri és Bori is maradnak. Gyuri elbeszélése szerint egy idő múlva odaáll a bejárati ajtóhoz és kicsit aja, aját sírdogál...
Ami nagyon vicces, tud kacsintani:

2013. január 27., vasárnap

Bori három és fél éves


Ahogy a keresztanyja fogalmazta meg, kisgyerekből kislány lett.
Nagyon sok mindenben ügyes és okos már. Ami a legnagyobb könnyebbséget jelenti nekünk, hogy vidáman, sírás, nyavalygás nélkül illeszkedett be az új oviban. Két nagyon kedves, helyes óvónénije van, Bori szeret járni, amikor reggel megérkezünk közli is velem, hogy "anya, most már menjél el". Jól veszi a két új nyelv kihívásait is; nagyon próbál angolul beszélni, egyszerű mondatokat már összetesz és sok szót ismert. Sokat énekel angolul és mandarinul is. Három nyelven számol tízig, tegnap elkezdett engem is tanítani mandarinul számolni.
Az ovinál jobban csak a táncolásért rajong, ha lehetne nemcsak szombaton menne, hanem minden nap.
Nagyon szépen beszél magyarul, egyetlen hibás szóhasználata a rónaszín. Amiben az a legviccesebb, hogy a rózsát tudja mondani, de a rózsaszínt nem hajlandó, az rónaszín. Változatlanul ez a kedvenc színe.
Sokat énekel, sok verset is tud. A kedvenc félreértesei:

Kitagadott az a jó apám.
Azóta vándorlok úgy vidám (biz' ám helyett). (Süsü)

Holdporos lett a vágytól - cincogták az egerek.  (Mirr-Murr)

A kedvenc mondatai:
Arcán egy seb van, kérdezik a nagyszülők mi történt: A buszmegállóban próbáltam a tündérszárnyaimmal repülni.

Tele szájjal nem tudok beszélni. (És persze tele a szája a mondat közben.)

Egyre többet bír már napközben, nem probléma, ha a hétvégi programok miatt kimarad a délutáni alvás. Hét közben viszont mindig alszik másfél-két órát.
Sokat "olvas", sok zenét hallgat, nagyon szereti a meséket. A napi betevője (ennek megvonása komoly visszatartó tényező a hisztik előtt) mostanság Süsü és Mirr-Murr. 
Végre megszokta, hogy itt zuhanyzó van, ha a kedve úgy hozza egyedül fürdik. A hajmosás most lett igazán problémamentes, a hajszárításért egy kicsit kell küzdeni, de egy könyvvel az ölében már elfogadja.
Növeszti a haját (mint a táncosnők), csatot hord, állandóan szoknyában jár. Nagyon csaj.
Julival kedves, ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének harcaik. De ezek rövid ideig tartanak és szerencsére előtérbe került a dédelgetés, puszilgatás, Juli tanítás (Juli, mondd, hogy busz. Juli mondd, hogy hello Kitty.)
Ami nehéz; azért még vannak hisztik, szerintem változatlanul feleslegesek. Viszont, ami jó dolog ezekben, utólag megérti, hogy nem volt értelme és maga is szóvá teszi. Ha kedves Julival, vagy jól viselkedik, mindig megkérdezi: Ez a szép viselkedés?
Ami másfél éves kora óta változatlanul probléma; nem eszik, szinte semmit. Gyümölcs, zöldség ki van zárva, kenyér, tojás, zabpehely jöhet. Édesség bármennyi jöhetne, ha zord szülei ezt nem korlátoznák. Az ebédet szinte mindig kihagyja, fogalmunk sincs mitől nő. De nő, magas.

2013. január 3., csütörtök

Mai alkotások

Ez a Bori műve, a képen én vagyok.

Ez meg a Julié, megint elaludt a hintában: