Annyi minden történés volt mostanság velünk - és most egyáltalán nem a két kiskorúra gondolok -, hogy nem is lehet címet adni ennek a posztnak.

Egyrészt, Gyurinak sok évi várakozás és keresgélés után lett új állása. Nagyon vágyott már valami mást csinálni és végre talált olyat, ami kihívás. Úgyhogy november 1-je óta új munkahelyre jár, eddig nagyon élvezi, lelkes a feladattól (hidas osztályt kell kialakítania) és vidáman megy reggelente munkába.

Aztán. Kapcsolatunk a múlt hét végén új szakaszba lépett: keresztszülők lettünk. Eddig is voltak már keresztgyerekeink, de nem közösen. Most viszont együtt lettünk Saci (Bori keresztszüleinek kislánya) keresztszülei. Saci keményen tiltakozott a kereszténység felvétele ellen, de vesztett. 

Itt már beletörődött a helyzetbe.

Tegnap unokabátyámék kislányát is megkeresztelték, itt aztán nagy családi buli volt, egyre több kisgyerekkel. Bori persze semmit nem aludt az izgalmak hatására, úgyhogy ma kicsit nyűgös volt a bölcsiben. Juli viszont - korábban már ismertetett hírnevét megerősítve -, egy kölcsön mózeskosárban nyomta a szunyát a zsivaj közepén.

Át is csúsztam a gyerek témára:)

Bori október végén abszolválta első igazi kirándulását, végigment a Sport Hotel-Libegő végállomás közötti úton az erdőben oda és vissza is. Egyetlen dolog zavarta csak, Gyuri a kenguruban vitte Julit. Bori ez ellen így tiltakozott: "Apa nem viszi Julit a mókusban!"

És végül: szétolvasztottuk a sterilizálót a főzőlapon. Nem igazán tudjuk, hogy ki kapcsolta be, de a végeredmény egy lyukas műanyag sterilizáló, iszonyat füst és bűz a konyhában, nappaliban, majd kb. két nap szellőztetés. Bori az eseményt így emlegeti: Apa főzött, és mi történt?