Négyesben

1. Tervek

A 39. heti ultrahangon az addig már biztosan tudott tény - miszerint Juli nagy, jóval nagyobb, mint Bori volt - ismét bebizonyosodott. Az orvosom kicsit hümmögött is, a hümmögés oka a már műtött méhem, a keskeny csípőm, illetve a néha-néha felmenő vérnyomásom volt (és persze a toxémiás múltam se szokta feldobni). Másnapra aztán döntésre jutott és beütemezett császármetszésre. Ez ellen én sem tudtam tiltakozni, ld. a fentebbi érvek. Kicsit persze szomorkás voltam, hogy sose tudom meg, hogy milyen egy fájás.

A császár időpontja szeptember 1-je lett, a legnagyobb bajom ezzel az volt, hogy még mindig egy hetet ki kellett húznom a kánikulában.

2. Megvalósítás

Aztán szombaton még elmentünk az extrára betervezett esküvőre, ahol mégiscsak megtudtam, hogy milyen is egy fájás, mert a közelegő hidegfront egyszercsak beindította az eseményeket. Az esküvőn Borival addig maradtunk, amíg terveztük (Bori azóta emlegeti, hogy látott menyasszonyt), aztán hazajöttünk, majd éjféltájban bementünk a kórházba. Ahol még órákat vártunk, mert nekem sikerült a terhesség alatt szuperjó antitesteket termelni a vérembe, a császárhoz pedig kell a nekem való vér. Úgyhogy vérvétel, az ment a laborba ahol röpke négy óra alatt meg is csináltak a megfelelő vért. Én közben fájtam, Gyuri aludni próbált, néha én is elaludtam. Aztán ötre megjött a vér, onnan már gyorsan ment minden, Juli háromnegyed hatkor meg is volt.
És most sikerült mindaz, ami a Borival kimaradt. Mert a műtét után két órát együtt voltunk, lehetett ismerkedni, kisgyereket dajkálni, Juli evett is egy kicsit, megvolt minden.

A kórházban minden rendben volt, ami nekem új. Nem cseszegetett senki, hogy kicsi ez a gyerek és etessem, hanem hagytak minket békében. Ebben Juli jó paraméterei mellett biztos benne volt már, hogy második gyerek. Úgyhogy Juli nyugiban elkezdett enni, minden nap fogadtunk számos látogatót, aztán szerdán hazajöttünk.

3.Négyesben
A beetetés azóta tart. Mi azonnal összeraktuk a lányokat és eddig ez bejött. Alszanak rendesen, Bori nem ébred fel, amikor Juli éjjel eszik, délután eddig egyszerre aludtak, olyankor mi is tudunk sziesztázni. Bori Julival nagyon kedves, sokat nézegeti, simogatja. Velünk már más a helyzet, de valahol le kell vezetnie a feszültséget. Vannak - szerintünk - felesleges hisztik, nyűglődések, illetve kevesebbet eszik. Ma ez utóbbi már kicsit javult, reménykedünk.