Juli totál rendes kisgyerek, alapvetően eszik és alszik. Ebből következően szépen növöget. A lefogyott súlyához képest egy kilót hízott, ahogy a gyerekorvos mondta, tankönyvi.
Már tud egy kicsit nézelődni. Gyurira már mosolygott is, én pedig megállapítottam, hogy lett még egy gyerekünk, aki odavan az apjáért. Így jártam.
Nagyon nyugis és békés baba. Jól tűri, hogy visszük ide-oda, elalszik bárhol, a lényeg, hogy kaja legyen.
Bennem pedig megfogalmazódott a második gyerek paradoxona: a második gyerekek eleve nyugisabbak vagy attól nyugisabbak, hogy a szülők már az első gyerekkel szerzett tapasztalatok miatt lazábban állnak a gyerek témához? (Kár, hogy az első gyereknél az ember nem rendelkezik a második gyereknél már meglévő tudással, annyival egyszerűbb lenne!)
Peapod :)
VálaszTörlés