Alapvetően nem más, mint Budapesten. Bevásárolunk, játszótérre megyünk, gyerekprogramokat keresünk. De most még minden új; hol a bolt, a boltban mi hol van, milyen érdekes új ételek vannak (pl. halvirsli), van-e itt egyáltalán játszótér, merre vannak a programok, hogy kell odajutni?
Talán furcsán hangzik, de Hongkong az iszonyú tömeg és nyüzsgés ellenére egy hihetetlenül gyerekbarát város. Nem tudok úgy babakocsival lemenni egy lépcsőn, hogy ne ugorna oda valaki és ne fogná meg a babakocsit. Többen próbálják a Bori kezét is megfogni és lekísérni a lépcsőn, na ez kemény elutasításba ütközik. Minden metróállomáson van babakocsis jegykezelés (az automaták olyanok, mint a londoni metróban), és mindenhol van lift, hogy a a mozgólépcsőzést-lépcsőzést, vagy annak egy részét ki lehessen hagyni. A mi megállónknál tegnap jutottam el oda, hogy rájöttem az öt kijárat közül melyik az, ahol végig lifttel fel lehet jutni a felszínre. (Az öt kijárat kb. olyan területet foglal el, mint a Móricz Zs. körtér - Fehérvári úti piac távolsága, szóval nem egy Kálvin tér.)
Mindenki hihetetlenül nyugodt, akkor is, ha két gyerekkel szállok be a metróba vagy keresem a jó kijáratot. Kedveseket mondanak a gyerekeknek (legalábbis erre tippelek, mert a kantonit még nem értem, de annyira mosolyognak az emberek, nemtől, kortól függetlenül), megsimogatják őket, aki tud angolul, szóba elegyedik velem. Ma egy lány szemében (akivel onnan jött a metrós barátság, hogy Juli simogatni kezdte a pasija karját) én lettem a szupernő, mivel két gyerekem van, akikkel csúcsforgalomban 5 nap ittlét után az IKEÁba megyek metróval. És még a kijáratot is megtalálom, hát ez hitetlen!
Ma pedig felfedeztük a Victoria Park játszóterét. Bori annyira felpörgött a sok újdonságtól, hogy majd' egy órán át folyamatosan rohangált és próbálta ki az új dolgokat. Egy idő múlva az itteni klímának hála csatak lucsok volt a haja, de nem állt meg. És Juli is csatlakozott hozzá. Úgyhogy az IKEÁban, ahol megvettük a szokott etetőszéket, soron kívül vacsorázást kellett tartani a két éhezőnek.
Itt van néhány kép a délutánunkról, telefonnal készültek:
https://plus.google.com/u/0/photos/110852377508512134123/albums/5787285085619841809
Nagyon édesek a gyerkőcök azon a szupi játszótéren. És lassan a Braille írást is megtanulják majd (a kantoni mellett). :)
VálaszTörléséljen, éljen:), örülök, hogy minden rendben. itthon zuhog az eső, szóval jó volt az időzítésetek;)
VálaszTörlésa képek alapján kezdtem aggódni, hogy rossz helyen vagytok (állítólag hong-kong kicsit zsúfolt, ehhez képeset a képeken sehol egy teremtett lélek, csak a csemeték), de aztán a végefelé az egyiken felfedeztem egy-két benszülöttet és megnyugodtam:)
(ez az igazi globalizáció: egy magyar család egy kínai városban angolul rendeli a svéd kaját:))
Laci, globalizácó: bele sem gondoltam, de tényleg:)
VálaszTörlésTegnap éjszaka a gyerekszobában üldögélve gondolkoztam el azon, hogy milyen faszacsaj vagy. Pont azért, amiért a metrón megismert lány is felnéz rád :)
VálaszTörlés