Itt a jó idő!

És ezzel az outdoor programok is megsűrűsödtek. A hosszú hétvégét Gyuri Zürichben töltötte, hogy ilyen képeket csináljon:

Mi pedig - Gyuri szüleinek hála, akik kölcsönadták három napra a kocsijukat - nekiláttunk a csajos programoknak. Ezek között volt állatkert, nagyszülőzés, illetve Bori első olyan zsúrja, ahol ő találta ki, hogy milyen ajándékot kapjon az ünnepelt.

Az elmúlt hétvégén pedig rákapcsoltunk a családi programokra. Elmentünk Tihanyba, sétáltunk egy nagyot, megnéztük a kilátást, bementünk az apátságba, élveztük az életet.

És volt anyák napja. Amiről kezdem azt hinni, hogy az ember lánya bőgetésére találták ki. Bori csinált a bölcsiben sóliszt gyurmából pipacsot, ki is festette pirosra, még az alátét papírt is. Ezt pénteken átadta, engem már ezzel taccsra téve. Vera egyúttal közölte, hogy vasárnap Bori énekelni is fog. Persze nem bírtam ki és az esti fürdésnél megkértem, hogy énekelje el a dalt. Vasárnap aztán nem volt hajlandó megismételni, hiába kértem. De este fél 8-kor a kocsiban - felnőtt zsúrról hazafelé menet - hirtelen megszólalt az "Én kicsike vagyok" című dal...