Kini, kisfiuk születése előtt utoljára, hazalátogatott. Ez egyrészt nagyon jó volt nekünk, mert lehetett találkozni, beszélgetni, kisgyerek rugdosását megérezni. Másrészt itt volt az alkalom a nagynéni-unokahúgok kapcsolat elmélyítésére. Ez utóbbit az is segítette, hogy a héten Kini nálunk lakott.
A reggelek állandó kérdése így a "Kini hol van? Felébredt már?" lett. Ma reggel kézenfogva be is kopogtunk, mert Bori már nem bírta cérnával, hogy hogy lehet ilyen sokáig aludni.
Aztán volt sok Juli dögönyözés, Borival közös olvasás, mese nézés, beszélgetést arról, hogy lesz Borinak és Julinak unokatestvére, aki a kisfiú és a Kini hasában van. És persze beindult a gasztróbiznisz. Szerda este sütöttek együtt pogácsát, amit a nagy sikerre való tekintettel ma délután megismételtek.
Volt szaggatás
tojással megkenés
és sajttal megszórás
Aztán kora este elbúcsúztunk Kinitől, mi elmentünk sétálni, ő pedig a reptérre.
A Feneketlen-tónál Bori megölelgette kedvenc Micimackóját.
És hiába beszéltük meg többször is, hogy Kini hazament, az esti fogmosáskor jött a kérdés:
- Hol a Kini fogkeféje?
- Kini hazavitte magával Zürichbe, tudod. Repülővel.
- És fogja a repülőn a kezébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése