Bori hajával kapcsolatban két problémás pont volt; a hajmosás és a hajvágás. A hajvágásban alkalomról-alkalomra javulás mutatkozott, Karácsony előtt már egyáltalán nem sírt, hanem szó nélkül üldögélt az ölemben, amíg Lotti kiigazította a frufruját.
A hajmosás azonban konstansan nehéz eset maradt, javulás nélkül. Nagyon lassan jutottunk el oda, hogy megértse, ha a fejét hátra hajtja, akkor nem megy az arcába a víz. Az elméleti képzést azonban a gyakorlatba nem bírta átültetni. Aztán tegnap csoda történt (vagy beérett a sok felkészítés) és miután bejelentettem, hogy hajat mosunk, egy kis nyökörgés után hátra hajtotta a fejét. És eljött az a boldog pillanat, amikor a lichthofon keresztül nem azt hallgatta az egész ház, hogy a Bori kismalacot nyúzzák.
Ma reggel pedig elmentünk Lottihoz, ahol egyedül beült a székbe és nagylányosan minden instrukciónak eleget téve tűrte, hogy csinos, rövidebb frizurája legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése