Ez az első olyan adventi időszak, amit Bori már megért és teljesen fellelkesíti ("Anya mikor jön a Télapó? Anya, mikor lesz Karácsony?"). Ezért aztán mi is arra törekszünk, hogy az izgalmak, örömök meglegyenek.
Kezdtük november végén azzal, hogy együtt megcsináltuk az adventi koszorút. Ez elég egyszerű feladat volt, vettem egy alapot, rátűztük a gyertyákat (tartva a liturgikus rendet: három lilát és egy rózsaszínűt - "Mikor gyújtjuk meg a rózsaszínt?") és tettünk rá lila masnit. Ezeket vasárnaponként meggyújtjuk, Bori nagy áhitattal figyeli. (A hét többi napját az adventi koszorú az erkélyen tölti, hogy 1. megmaradjon szép zöldnek Karácsonyig, 2. a gyertyák is megmaradjanak Karácsonyig, mert ha benn lenne az asztalon állandóan meg kellene gyújtani őket.)
Aztán jött az adventi naptár, amivel megint lehet várni a Karácsonyt. Rövid úton rájöttem, hogy nem szeretnék boltit venni, silány minőségű csokikkal. Viszont naptár kellett, úgyhogy nekiláttam megvarrni. (Egy ponton Gyuri megkérdezte, hogy miért nem kértünk kölcsön egy varrógépet, akkor fél nap alatt készen lettem volna vele. Mondtam neki, hogy a kézzel varrásnak megvan a bája. Aha, mondta ő.) December 1-jére készen is lett, benne a kedvenc csokizónk csokijaival, Szamos szaloncukorral, más apróságokkal.
Utána volt Bori névnap, majd két napra rá jött a Mikulás és hozott Borinak egy Kippkopp és a Karácsony könyvet. Azóta naponta kétszer ezt elolvassuk és megbeszéljük, hogy mennyi minden van a karácsonyfán.
És végül, van egy koncert dvd-nk Bach Karácsonyi oratóriumával, ezt lett Bori "karácsonyi zenéje". Nagy lelkesedéssel nézi, hallgatja, kommentálja: "Anya, mit csinál a bácsi ott a kezével?" (vezényel), "Mit énekelnek?" (Kénytelen voltam a szöveget angolul kitenni, mert a régies angolt jobban értem, mint a régies németet.) Ugyanígy bajban vagyok hangszerekkel is, ugyanis régi barokk hangszereken játszik a zenekar. A dvd-n mutatnak betlehemet, már számba vettük a szent családot ("a kis Jézus a hasamban volt"), a pásztorokat, királyokat, báránykákat, angyalokat.
És hogy ne csak a Boriról essék szó. Ma, a készülődés jegyében, elmentem kozmetikushoz, és vittem magammal Julit. A nagymamák általi elkényeztetett állapotomat jelzi, hogy most először vittem gyereket a szépítkezésre. Juli nagyon jól vette az akadályt, egy darabig a fodrászommal játszott, majd amíg a szempillafestékben üldogéltem, a kozmetikusommal. Júlia osztogatta a mosolyokat, játszott, jól érezte magát, majd miután megszépült anyja visszarakta a babakocsiba, nyugisan elaludt.
Gyújthatjátok is a rózsaszínt :)
VálaszTörlésAz adventi naptár meg nagyon profi lett!
Amúgy a kézzel varrásnak tényleg megvan a bája. Én Bécsben szegtem be egyszer kézzel egy kb. 200 x 120 centis terítőt, miközben néztem Charles és Camilla esküvőjét, és nagyon Jane Austen-hősnőnek éreztem magam.
VálaszTörlés