2010. november 24., szerda

Könyvespolc, avagy a gyerek alvása

Totya állapította meg, amikor szeptemberben együtt töltöttünk egy hétvégét, hogy más szülőktől eltérően mi nem azon parázunk, hogy rendesen eszik/iszik/pisil/kakil (bocs) az a gyerek. Nálunk a para tárgya, hogy eleget alszik-e. Jó, ha kívülről is látják az embert:)
Hát igen, tény, hogy tudunk tipródni rajta, hogy eleget alszik-e Bori. Azt már megállítottuk, hogy a kisgyerek sose arra ébred fel, amire a felnőtt azt gondolná, hogy "na, erre tuti felébred". Viszont, olyanra felébred, amire azt hinnéd, hogy erre aztán nem.
Tegnap a délutáni alvás közben leszakadt Bori könyvespolca. Egy kis polc, felfúrva a falra, megpakolva könyvekkel. Talán kicsit túl sokkal is. És cd-kel. 
Nem bírtam rájönni, hogy mi volt ez az éktelen zaj, körberohantam a lakást, kinéztem a lépcsőházba (másik lakás felújítanak), de semmi. Úgyhogy nagy settenkedve benéztem Bori szobájába és megláttam, hogy mi történt. 
Bori az egész durranást, könyvek/cd-k csattanását átaludta. Arra viszont egy kicsi felébredt, hogy bementem hozzá...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése