Csütörtökön délelőtt Johanna, Bori barátnője, magára maradt; minden szülője, nagyszülője, még a babysittere is mással volt elfoglalva. Így aztán, hogy mégse töltse magában a délelőttöt, Borival átmentünk szórakoztatni.
Az alábbi tapasztalatokat szereztem két 15 hónapos kislány szimultán szórakoztatásával:
- Játszani nagyon jól lehet már velük. (Igaz, először le kellett meccselniük, kis sírások és hisztik áron, hogy ugyanazzal egyszerre nem tudnak játszani. Ezt az első negyedórában abszolválták.) Fogócskáztunk, szaladgáltunk, könyveket néztünk, énekeltünk, kipakoltunk-bepakoltunk, ágyra másztunk, ágyról lemásztunk, sokat nevettünk, szóval ez a legkönnyebb rész:)
- Ivás, természetesen egyszerre. Ez is megoldható, van két kezem.
- Evés, természetesen egyszerre. Ez már kihívás. Egy gyerek az etetőszékben, a másik mellette egy széken üldögélt, két üveg sütőtök, két kanál. A két kéz itt már kevés. Egy falat ide, egy falat oda, két kevéssé türelmes 15 hónapos. Azért megették, kupi se lett.
- Egy gyerek pelenkázása, miközben a másik játszik. Lazán megoldható.
- Fél 11 után, két, szemét dörgölő kislány, kicsi para.
- Egy fáradtságtól zokogó gyerek kezelése, aki nem az enyém. A délelőtt legnagyobb kihívása. Johannát eredménytelenül próbáltam vigasztalni, Bori szimpátia zokogott vele, egy idő múlva én kínomban nevettem, mert mit is lehet ilyenkor csinálni két bőgőmasinával? Megoldás, a zokogók szétválasztás. Johanna lefektetése (abszolút nem alvás időben, napirend borul), reménykedés, hogy elalszik, annak ellenére, hogy még sose fektettem le. A fáradság azonban csodát művelt (mint utólag megtudtam majdnem 4 órát aludt).
- Gyerekőrzés lezására: egy alvó gyerek, illetve egy csöndben játszó gyerek. Egész lazának tűnik a két gyerek egyszerre:)
(Fényképezni nem volt időm, úgyhogy csak Boriról van kép, reggeli hancúrozás közben.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése