Ezek jók is és rosszak is.
A jók: kedden elkezdtünk gyerek angolra járni a Százholdas Angolba. Csütörtökön pedig ringatóra. Mind a kettő nagyon jó, és lássuk be, nemcsak Bori, hanem én is élvezem. Úgyhogy mostantól ezek állandó heti programjaink lesznek. Ma délelőtt pedig megvolt az első állatkerti túra, egy kicsi fóka show-val (ez nagyon bejött Borinak), majmok, elefánt, zsiráf nézegetésével, szép idővel és ezer éve nem látott iskolatársakkal való találkozásokkal. Szóval szociális életünk változóban...
A rossz hír: Bori rossz gyerek lett. Próbálhatnám szépíteni, de sajnos nincs mit. Egy csomószor kiabál, gyakran Johannára, ha akar tőle valamit, vagy azt akarja, hogy Johanna ne nyúljon a dolgaihoz. Johanna ettől állandóan összerezzen és sokszor sírni kezd, amitől nekem lelkiismeret furdalásom lesz. Többször beszéltem már Borival erről, de eddig semmi foganatja. Emellett egyre több a hiszti; az öltöztetéskor illetve, ha bele akarom tenni a babakocsiba. Gyuri ez utóbbira kitalálta ma este a megoldást; nem szarozunk az öt ponton záródó biztonsági öv becsatolásával, hanem helyette gyerek bezsuppolása a babakocsiba, a pohártartó nagyon gyors lehajtása, gyerek tutira a kocsiban van és nem is esik ki. Korai dackorszak. Nehéz idők! (Bár tudom, hogy egyszer már írtam ezt, azok könnyebb idők voltak.) Annyit hozzátennék a magunk védelmében, hogy mi nyugodtak vagyunk vele, nem kiabálunk. Ha valakinek van valami jó tanácsa, örülnénk neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése