2010. január 2., szombat

Sok első

Megvolt Bori első Szilvesztere, és ezzel sok-sok minden történt vele először az életben.
Elutaztunk három napra Pécs mellé, ezzel bevezettük a hosszú autózást, mint újdonságot. Az utat egy-egy benzinkútnál megszakítottuk evés és játék céljából. A játék a snack bár magas asztalán folyt:)
Nagymátén aztán további 13 gyerek (nem a Bori volt a legfiatalabb!), és szüleik társaságában töltöttük az időt, megfelelő számú szeretgetéssel. A prímet Emma vitte, akinek hamarosan kishúga születik és láthatóan készül a feladatra. Mi pedig jókat beszélgettünk és megnéztük, hogy milyen lesz két év múlva a helyzet, amikor csakis pörgős szoknyában lehet közlekedni, időjárástól és alkalomtól függetlenül.
Megtudtam, hogy Bara személyében van bécsi olvasója is a blognak, és hogy az Avatarra a bejegyzésem után vitte el Ritit. Szóval véleményformáló erővé váltam:)
Először aludtunk hármasban egy szobában. Félelmeink ellenére egész jól sikerült, Bori gyorsan vette a máshol kell aludni akadályt, az alvással nem volt semmi probléma. Az egyetlen baj az volt, hogy a szobában nagyon meleg volt és minden igyekezetünk ellenére sem sikerült hűvösebbet csinálni, így Bori átmenetileg átállt az éjszakai kétszeri evésre/ivásra. De látszik, hogy már nagylány, mert ma éjjel az itthoni megszokott hűvösben rögtön zökkenőmentesen visszaállt az egy evésre. És a saját szobáinkban mindannyian jobban is aludtunk.
31-én délelőtt nagyot sétáltunk. A nagy inkább az időbeliségre, mint a térbeliségre utal. Errefele jártunk:


Gyönyörű idő volt, a gyerekek rohangáltak, Bori aludt vagy nézelődött a kenguruban.
Nekem megvolt az első fotós órám. Kaptam ugyanis egy fényképező vázat Karácsonyra, Gyurié túl nehéz nekem. Úgyhogy elkezdtem okosodni, tudom már miért fontos a 22 és 2,8, mi a zár, a rekesz (=blende) és hamarosan én is ilyen képeket fogok készíteni:

Sok év után először átaludtam az éjfélt, valahogy nem volt erőm fennmaradni:) De Bori gondoskodott róla, hogy éjfél után felkeljek egy kicsit.
Elsején aztán hazaindultunk. Az utat Kaposváron megszakítottuk, meglátogattuk Timiéket. Timivel együtt dolgoztunk, a két gyerek hat hét eltéréssel született,

(Bori és Borostyán)
a fiúk pedig nagy fotósok. Szóval közös téma volt elég. Tamás hihetetlenül finom indiai ebédet főzött, Timi fantasztikus süteményeket sütött, el voltunk kényeztetve.
Ma pedig itthoni pihenő napot tartunk, Bori óriásiakat alszik, piheni az elmúlt sűrű napok eseményeit.

1 megjegyzés: