Juli 5 hónapos

Ennek örömére a mai éjszakánkon kb. annyit aludtunk, mint az öt hónappal ezelőttin. Juli többször is hosszan ordított, lefárasztva és meglepve minket, mert amúgy rendes alvó. 

A mai éjszakát leszámítva nyugis, mosolygós gyerek és érzésem szerint nagy zsivány lesz. A feltételezés alapja, hogy két fogával a szoptatás tud fájdalmas lenni. Amikor Bori hasonló lépésre szánta magát, akkor egy felszisszenésem után abbahagyta. Ezzel szemben Juli már többször próbálkozott és ha szólok neki, akkor kedvesen rám mosolyog.

Két napja tud már hátáról a hasára fordulni, ezt nagyon élvezi.

Elkezdett gyümölcsöt kapni, a probléma a szokásos; a nyelvével tolja kifelé a falatokat.

Bori két és fél éves

A hónap mottója a kiegyensúlyozottság és a szofisztikáltság.

A két ünnep között hihetetlen hisztikkel telt két nap; ordított ő, ordítottunk mi, mint utólag rájöttünk, a karácsonyi forgatag erősen kimerítette.

Aztán eljött a január és minden a helyére került. Nem tudjuk mitől, de megnyugodott az élet és elkezdtünk négyszemélyes családként funkcionálni. Ahol a Bori is eljön velem kettesben programozni és a Gyuri is elmegy a Julival kettesben sétálni. Elkezdett nagyobbakat aludni éjszaka, volt már olyan vasárnap reggel amikor 8-ig aludtunk. Azt hiszem ezt még sokáig fogjuk emelgetni:)

Van még féltékenykedés, de ez az "Apa nem fogja a Julit" ordításból átment az "Apa, légyszi, ne foglalkozz a Julival" nyugis mondatba. Minden telefont ő vesz fel, elbeszélget a nagyszülőkkel és egyáltalán, beszélgetni lehet vele. Tegnap este bekuckózott az apja ölébe és hosszasan megbeszélték, hogy kinek milyen napja volt. Borinak amúgy nehéz, mert eddigi élete legkomolyabb vírusfertőzését kapta el, nagyon magas lázzal, hűtőfürdővel. Úgyhogy kedden felhívtuk a Verát a bölcsiben és Bori elmesélte neki, hogy a héten sajnos már nem tud menni. Mára már szerencsére sokat javult, remélem nyugis hétvégénk lesz.

Juli keresztelője

Igaz, ez még decemberben volt, hogy Kini és Andris is részt vehessenek, de mostanra készültek el a képek. Amiket megint Ottó készített.

A helyszín a szokásos, a Bosnyák téri templom, újfent Béla atyához mentünk, akihez most már minden családi egyházi szertartás fűz (keresztelők, esküvő) és az időjárás is hozta a keresztelőink szokott formáját. Bori májusi keresztelőjén kb. ugyanilyen idő volt, csak akkor még a szél is fújt.

Juli láthatóan várta a kereszténnyé válást, ugyanis nagyon jól viselkedett az egész szertartás alatt.

Haverkodott a keresztapjával, 

Béla atya szerint tündér módjára viselte a keresztelendők olaja felkenését,

majd utána a Jordán folyó megszentelt vizét is.

Aztán készült rólunk négyesben is kép, azt hiszem az első:

És mivel mindenki jelen volt, elkészült a Körber dédunokák képe is:

5+1(Kini hasában) gyerek

Utána megint nálunk volt ünnepi estebéd, megint jó sok minden készült, de most se sütöttünk-főztünk hiába, mert szinte minden el is fogyott. Egy kis kóstolót azért vittünk másnap a szilveszteri buliba is.

Programok

Olyan igaziak.

Julival kaptunk Karácsonyra hangversenyjegyet a Müpába, ilyet. Nagyon jó, csak ajánlani tudom. Nekünk zongora és klarinét jutott, Bach-hal, Rahmanyinovval, jazzesített népdalokkal. Szerintem a célközönség nem áll meg az egy éveseknél, azt hiszem tavasszal Borit is elviszem. Julinak láthatóan tetszett, de persze nem tud hosszan figyelni. Viszont Bori már nagyon fogja élvezni a hangszereket.

Ma bevásárlásból Bori nagyon-nagyon lassan ballagott hazafelé, kissé a hiszti határán. Úgyhogy beültünk a kedvenc csokizónkba, ittunk forró csokit és megbeszéltük az életet.

Juli nagyon szeretne

megfordulni, de még nem megy:

És tegnapra kijött a második foga is.

Rózsaszín

Lónaszín - ahogy a Bori mondja.

Nem tudom, hogy alakul ki a kislányoknál a rózsaszín lelkesedés, az ember próbálhatja elkerülni, de a végén csak ott tartunk, hogy mindenből a rózsaszín kell.

Pl.:

Nézzük a már korábban emlegetett karácsonyi zenét (Bach: Karácsonyi Oratórium). Bori már egyre több hangszer felismert. Kérdezem tőle, hogy milyen hangszeren szeretne játszani? A válasz: Lónaszín hangszeren.

Aztán: 

Nézegeti Gyuri Digitális Fotómagazinjában a fényképezőgépeket, majd közli: Majd veszünk egy lónaszín fényképezőbéket (nem elírás, így mondja) és azzal fényképezem apát, anyát, Julit, Brumit (kedvenc macija. És milyen színű?:)

És egy színsemleges beszólás:

Uzsonnázunk, amikor egyszercsak megszólal: Kérek szépen egy Esti Hírlapot!

Bori és az alma

Rajzolgatunk ma délután Borival, kedvence a kisvakond és az egér. Bori kérésére a kisvakond az erdőben sétál. Az egyik fát kinevezzük gyümölcsfának, almák nőnek rajta. Bori kérésére minden kisvakond és egérke kap egy almát a kezébe. Megkérdezem tőle: Bori, te szereted az almát?

Válasz: Én sajnos nem szeretem az almát, de a kisvakond szereti.

Hátha egyszer majd a Bori is...

Első fog

Mára kibukkant Juli első foga. Csak úgy, mindenféle nyüglődés nélkül. A bal alsó egyes lett a nyerő, de ahogy elnézem, a jobb alsó egyes hamarosan követni fogja. Remélem ugyanilyen észrevétlenül!

Mesélek

1979. szeptember eleje

Kinit hazahozzák a kórházból, én a kiságya mellé ülök és "felolvasok" neki a Gőgös Gúnár Gedeonból. 

2012. január 2.

Bori előveszi a legújabb APG szerzeményét és közli "Mesélek a Julinak". Leül mellé és "felolvas".

 

És egy grátisz történet:

Reggelizünk együtt, valamiért rászólok Borira, mire lesújtó hangon közli velem "Gőzcsiga".

Ha valaki nem értené, ez nagy sértés:) Az egyik Thomas mesében Gordon, a gőzmozdony szól be így Tobynak, a lassabb gőzkocsinak.