A képből kiindulva, a lépcsőkön már egyedül mászkál, tud váltott lábbal is felmenni (lefelé még egyesével jön.)
Szinte mindig tőmondatokban fejezi ki magát, ezek legtöbbször saját magára (pl. Bori álmos), illetve a családra vonatkoznak (Apa elment, anya tornázik stb.) A szó eleji "s" és "sz" változatlanul "h", a "v" pedig "n", a klasszikus példa erre a két jóbarát: nakond és hüni.
Az elmúlt hónapban megjött jó idő kihozta belőle a békát, ki sem lehet venni a természetes vizekből. Így minden hétvégét a vízparton töltjük. A Dunánál nagyobb a kihívás (köves és gyorsabban mélyül), a Balatonban tombolni lehet, mert ott homokos a part. Ez utóbbiban szombaton is őrült fürdés volt, annak ellenére, hogy a parton az emberek többsége pulóverben járkált.
Sokat kell vele rajzolni, a pont-pont-vesszőcske témakörben már önállóan mozog (rajzol egy kb. kört két ponttal), én pedig nagy előrelépést tettem a kisvakond-béka-süni-nyuszi felismerhető ábrázolásában. Gyakran nézünk könyveket, lassacskán beindul a mese olvasás is.
Nagyon szereti a zenét (Borinál a nyenye megnevezés a zenét takarja), az autóban mindig szólnia kell. Szerencsére a kedvenc nursery rhymes cd mellé most már be tudtunk csempészni mást is. De az is jó, ha mi énekelünk. Emellett nagyon szereti ha mesélünk, értem ezalatt, hogy elmeséljük mi fog még történni/mi történt egy napon. Ilyenkor folyamatosan jön az "utána pédig", amihez természetesen eseményt kell kötni.
A bölcsi hosszú távon beválik, igaz volt egy visszaesős fázis, amikor reggel úgy jöttem el, hogy a gyerek azt üvöltötte, hogy anya-anya. Szóval a klasszikus, mindenki rémálma távozás. Az ok az egyik bölcsis társa volt, aki minden nap zokogott a bölcsiben és ezt Bori is átvette. Mostanra úgy tűnik megnyugodtak a kedélyek.
Vannak furcsa nünükéi: utálja a szelet, utálja, ha naptejjel bekenjük, csak ő léphet rá a lábtörlőre (nekünk szigorúan tilos) és ordít, ha valaki a cuccaihoz nyúl.
Viszont tud nagyon kedves lenni és ha olyanja van, akkor szívesen átengedi a játékait. A nagyokhoz kifejezetten vonzódik, az a legnagyobb szerencse, ha van egy nagyobb kislány, aki szívesen játszik vele. Ilyenkor nekünk van egy szabadnapunk.
És változatlanul nagyon-nagyon apás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése