2011. január 26., szerda

Másfél év

Bori ma másfél éves.
Azt hiszem a legnagyobb újdonság, hogy a hogy hívnak/mi a neved kérdésre egyértelmű a válasz: Boji. Az az igazság, annyira helyesen mondja, hogy az ember napjában többször is szívesen megkérdezi, csak, hogy hallhassa a választ.
Emellett fixen megy az apa, anya (anyi), mama a nagymamákra, nagypapákra inkább az apa és Petra unokatesónak a Pepja, néha Papi.
Egyre többet jön-megy, tegnap egy órát sétáltunk a kezdődő hóesésben és persze nem jutottunk el a piacig. Ma galád módon fél óra után bepateroltam a babakocsiba, jól meg is sértődött. De legalább bevásároltunk. És a kedvenc zöldségese is udvarolt neki, úgyhogy talán az összkép inkább pozitív.
Változatlanul nagyon szereti a könyveket, egyedül is hosszasan elnézgeti őket, nagyon szeret rajzolni, bár leginkább azt élvezi, ha neki rajzolnak és adogathatja a ceruzákat, zsírkrétákat.
Elkezdett katicázni, ami a kismotornál kicsit kisebb, négy keréken guruló katicát jelent. Rá tud ülni, hajtja, a leszálláshoz viszont segítséget kér.
Gyuri beüzemelte neki a diavetítőt. Ebben még nem a filmnézést élvezi, hanem, hogy a diavetítő gombját csavargatva mennek a képek. De majd eljön a nézelődés ideje is.
Így állunk most. Holnap nagy, négy napos újdonság indul, mert a szülők lelépnek és Bori itthon marad négy lelkes, szórakoztatásra felkészült nagyszülővel (írtam nekik három oldalas Bori manuált). Már készítem fel egy ideje, hogy elutazunk, ő pedig itthon marad. Hétfőn majd beszámolok róla, hogy sikerült a négy nagylány nap, meg persze a mi utunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése